A kántori szolgálat stafétájának átadása a Tóközben


Huszonhat év után Visky M. Krisztina a kántori szolgálatot Székely Norbert atyánkfiának adja át. Az ünnepi istentisztelet keretében Szekeres Marika kórustag hálás szívvel emlékezik a közösen megtett útról.


Nekem jutott a megtisztelő feladat, hogy megköszönjem Krisztinának a gyülekezetünkben végzett szolgálatát.

Sok éven át, több mint 26 éve, minden istentiszteleti alkalmon szépen, hozzáértéssel szólaltatta meg az orgonát.

A kántori szolgálat mellett – tudom, örömmel végezte – a gyülekezetünk korusát is vezette, aminek én is tagja vagyok. Egy olyan kórusról van szó, melynek tagjai, egy- két ember kivételével, nem ismerjük a kottát. Számunkra a hangjegyek csak üres karikák vagy fekete pöttyök volak. Türelmesen magyarázta, hogy melyik pöttynél hányat kell számolni, meddig kell kitartani a hangot. Külön-külön tanultuk meg minden szólamot, de kész kaland volt összeénekelni, megtanulni a belépéseket. Talán a basszus szekció tagjai tudják a legjobban miről beszélek! Na, de nem hagytuk magunkat, mindig sikerült.

Kiszálláson is voltunk több gyülekezetben, itthon és külföldön egyaránt. Ilyenkor még többet probáltunk. Sokszor olyan zenedarabokat hozott Krisztina, amelyek meghaladták képességeinket, de kitartással és sok munkával sikerült mindet megtanulni és elénekelni. Ilyenkor büszkék is voltunk magunkra.

Persze, volt olyan is, amikor a legkönnyebb és már sokadszorra énekelt éneket rontottuk el, mint például az “Új hálaének áldja, Istent” kezdetüt, a resicabányai gyülekezetben. Emlékeztek ugye?

Sok szép élményben volt részünk az évek során. Köszönjük ezeket neked.

Köszönjük, hogy tudtunk együtt imádkozni is.

Köszönjük, hogy nem adtad fel, volt türelmed hozzánk, nem éreztetted egyikünkkel sem, hogy nincs helyünk a kórusban.

Köszönjük, hogy igénybe vehettük orvosi tudásodat is, volt időd és türelmed próbák után visszamaradni, meghallgatni egészégügyi gondjainkat.

Azt hiszem mindannyiunk nevében mondhatom, hogy öröm volt veled dolgozni, hálásak vagyunk minden kóruspróbáért, együtténeklésért.


Kivánjuk, hogy Isten áldjon és vezessen életed következő szakaszában, aktív nyugdijas éveidben is.

Székely Norbit pedig, gyülekezetünk új kántorát, nagy szeretettel köszöntjük, sok sikert és áldást kivánunk a felvállalt szolgálatához.

Köszönöm szépen.

Szekeres Marika


 

Együtt küzdöttünk összhangban énekelni


Én is szeretném megköszönni a kórusnak, a gyülekezetnek, hogy ezekben az években itt szolgalhattam! Ahogy érződött az eddigiekből is, számomra egy megtiszteltetés volt, hogy együtt dolgozhattunk. Épülhettem én magam is a kórustagok által, az együttmunkálkodás által! Tényleg, nem könnyű megtanulni kórusban énekelni. Megtanulni a hanganyagot, aztán kidolgozni, hogy szép is legyen, olyan legyen, hogy azt prezentálni is lehessen, … nos, ami számomra nagyon-nagyon jó volt: együtt küzdöttünk összhangban énekelni! A munka folyamatához kitartásra és következetességre volt szükség, és sikerült.

Sokszor merész célokat tűztünk ki magunk elé, de gondolom, hogy ezáltal tudtunk úgy igazán fejlődni is. Nagyon jó volt együtt dolgozni és aztan együtt menni gyülekezetekbe Istent dicsőiteni és kapcsolatot teremteni más gyülekezetekkel, énekkarokkal.

Ma reggel, amikor készültem gondolatban arra, hogy ez a pillanat megtörtenik, az egyik Útmutató-Ige nagyon megragadott: “Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, lelkében pedig kárt vall!” – ebben az egész közös munkánkban, ezekben az években, nem egyebet szerettünk volna, s én is ebben igyekeztem, hogy nem valami mást “nyerni”, hanem azt, hogy Istent dicsőitsük, ápoljuk egymással a közösséget és ez által gyarapodjunk az Isten országában. És hogyha ebből csak egy pici is kegyelemből megadatott, és én úgy érzem, hogy megadatott, akkor érte Istené legyen a dicsőség! Ami pedig netalán emberi volt, merthogy volt abból is bőven, akkor azt ugyancsak az Úr Isten kegyelme fedezze be!

Köszönöm nektek, hogy együtt dolgozhattunk, és remélem, hogy ezen túl is fogunk, hiszen úgy gondolom, hogy itt egy feladat lejárt, következik valami más, nincs semminek vége. Isten áldjon mindnyájunkat!

És most, ünnepélyesen átadom a stafétát Székely Norbert megválasztott kántornak: Isten áldja meg a szolgálatodat, hogy megtaláljad a megfelelő “hangnemet” az emberek felé, mert ezt tényleg meg kell találni! És adjon sok jó, új ötletet, hogy hogyan tovább!

A hangvilla szimbólumával adom át a stafétát, ami szamomra mindeg a megfelelő hangnemre való rahangolódást jelenti és segíti.

Visky M. Krisztina





Kolozsvár-Tóköz, 2022 jan. 30.

16 megtekintés