Múlt kedden a Bibliaolvasó maratonon szerzett élményeinket osztottuk meg - valami fantasztikus felszabadultság, öröm áradt a beszámolókból! Volt, aki úgy érezte, "drogálódott", más izgalommal telt el, volt, aki az ÚR jelenlétét tudva tudta, vagy aki örvendezett azon, hogy nem "bubukált"; más csodálkozott, vagy úgy érezte, a szöveggel egyedül maradt, volt, aki azt új figyelemmel követte, vagy a gyermekek és fiatalok jelenlététől üdült fel; volt, aki napjait a folyamatos felolvasás tudatától megváltozottnak élte meg, avagy régi kedvencére talált a szövegben; volt, aki lámpalázából ellazult, megnyugodott, volt, aki beszélgetésként élte meg, másvalaki nagy élménynek tartja, hogy ott lehetett; volt, aki az egész várost látta új fényben távozóban, és volt, aki a Szellemet érezte magára alászállni.

A tartalmat illetőleg: Pilátus felesége életszerűen kérte férjét Jézusért; Dávid megható érzelmességgel szerette Jonatánt; Dávid igazságosan osztja el a zsákmányt; Saul, fia halálával egy napon tragikus módon öngyilkos lesz; a kis Jézus megszületett, a keresztyén ember mindennapi többszörös újjászületésére emlékeztetve; a nemzetségtáblázatok közül legtöbbünknek nem jutott ugyan - de Jézus templomot illető jövendöléséből annál inkább!; Isten minden szava beteljesedett, hiszen az Úr mondotta: egyetlen szavam sem tér hozzám vissza üresen - táplál és éltet, mielőtt visszatérne!; az Ígéret földjére való belépéskor a folyó vize "egy rakásba" gyűl, hogy a népet átengedje; a törvényszegés büntetése terméketlen föld - s ez ma is megtörténik, tőlünk nem is távol; az Ige esetleg meg sem szólal - de ezt érthetjük úgy is, hogy valaki egészen csendben olvassa azt!; s bár hűtlenek vagyunk, Ő mégsem gyönyörködik pusztulásunkban, éltetni akar; a Szellem is bizonyára ezt munkálja bennünk. Még a kapus is előre kérdezte: La Sola Scriptura? Így voltunk hát az Ige eszközei.

Telegdi Csetri Áron